altA konklúzió rövid lesz: az esetek többségében érdemes fülmonitort használni. Ezt azonban nem a színpadon kell elkezdeni! Sok előadó az előadás előtti próbán, vagy az előadáson próbálja meg először használni a részére szánt fülmonitort, ami gyakran kudarccal végződik, kitépi a füléből, és jogos ingerültséggel követeli a lábmonitorát.

Meg kell tanulni, meg kell szokni a fülmonitor viselését, amire időt, odafigyelést kell szentelni. Biztosíthatjuk arról, hogy érdemes megpróbálni, a fülmonitort használó sztárok sem egyik pillanatról a másikra lettek biztos felhasználói az új technikának.

Ha az alábbiakat tapasztalja, lehet, hogy önnek fülmonitorra van szüksége:

 

 

 

 

altkoncert után cseng a füle, vagy csökken, tompul a hallása

altkoncertről készült felvételen meglepve tapasztalja, hogy hamis, pedig a koncerten ez senkinek nem tűnt fel (a hangok keveredése, összezengése miatt)

altnem hallja a színpadon saját énekét, ezért olyan hangerővel kell énekelnie, hogy bereked

altgyakran begerjednek a hangszórók, ami fülsüketítő sípolásban végződik

altgyakran szétcsúszik a zenekar tempója

alta monitorládákból nem kapja vissza azt a dinamikus és részletdús hangzást, amit szeretne

alta hangszerek hangja túlságosan összemosódik a színpadon, ezért már esetleg nem is hallja pontosan, hogy melyik mit játszik (főleg, ha például több gitár is van)

altdrágának és nehézkesnek találja jóminőségű monitorládák beszerzését és cipelését

 

Ha felkeltettük érdeklődését, és úgyvéli, tudunk segíteni Önnek kiválasztani a megfelelő eszközöket, vagy megtanulni hogyan érdemes a fülmonitort használni, keressen minket elérhetőségeinket, ahol segítünk:

  • megtervezni személyes fülmonitor szettjét
  • lehetőséget biztosítani, hogy kipróbálja a fülmonitort,   >>> Próbálja ki! >>>
  • megtanítjuk, hogyan érdemes használni a fülmonitort   >>> Fülmonitor oktatás >>>
  • segítünk megtervezni zenekarának, színházának, produkciójának monitorozási feladatait
  • segítünk kiválasztani a szükséges eszközöket.

<<< Komplex rendszerek összeállítása <<<   |   >>> Elérhetőségek >>>   |   >>> Termékek és szolgáltatások >>>

Tudjuk, hogy nem fogunk minden felhasználói szempontra kitérni, de néhány érvet összeszedtünk, ami a fülmonitorok mellett és ellen szól. Ezek talán segíthetnek eldönteni, hogy mikor érdemes fülmonitort használnunk.

altHangnyomás  

A fülmonitorral kisebb hangnyomás éri a fülünket, mintha lábmonitort használnánk. Segít megóvni az átmeneti halláscsökkenéytől és a tartós halláskárosodástól. Ez a nagy hangszigetelő képességnek, a csendesebb színpadnak, és a jó minőségű, halkabban is részletgazdag hangnak köszönhető.

A kisebb hangerő egyúttal segít, hogy a kártékony élettani hatások ne alakuljanak ki a produkció során, kevésbé fáradjon el az előadó füle, kevésbé fáradjon el maga az előadó, és kiegyensúlyozottabban tudja feladatát hosszú ideig végezni.

altHangminőség

Mivel a fülmonitorban kevesebb zaj, zavaró hang van, tisztább, jobb minőségű hangot képest az előadónak biztosítani. Az előadó pontosabb "képpel" fog rendelkezni a többiekről és saját maga teljesítményéről. 

Sokat segít ez a tulajdonság abban, hogy az énekesek és hangszeres zenészek tisztábban tudjanak intonálni, ne utólag vegyék észre a koncertfelvételen, hogy hamisak voltak.

altGerjedékenység

A lábmonitorok hajlamosak a gerjedésre, mikor visszajuttatják a színpadra az előttük álló mikrofonok hangját. Ez fülsüketítő sípolásban szokott végetérni, amíg a hangmérnök le nem kapcsolja a bajkeverő mikrofonokat és hangszórókat.

Ezzel szemben a fülmonitor a fülre juttatja a hangot, így a mikrofonokba nem jut vissza önmaguk hangjából, és ezért nem is tudnak begerjedni.

Vannak olyan hangszerek, amiknek a monitorozása lábmonitorral nagyon nehéz anélkül, hogy begerjedne, visszahatnak saját magukra, így rontják a hangminőséget, vagy a monitorozás csak hangzásbeli kompromisszumok árán kivitelezhető. Tipikusan ilyen a lábdob, mely a saját hangjára könnyen kezd zengeni, a dobosnak pedig általában szüksége van arra, hogy hallja pontosan, mikor érte el a lábdob verő a bőrt, különben pontatlan lesz a játéka. Ezért is van, hogy a dobosok körében kifejezetten népszerű a fülmonitor.

altFront hangzás minősége

Tekintettel arra, hogy a színpadon befelé kevésbé szólnak a hangszerek, főleg ha mindenki fülmonitort használ, és a hangszereknek nincsenek a színpadon alaperősítőik (ezt nevezik csendes színpadnak), a színpadon lévő mikrofonok is sokkal kevesebb zajt szednek össze, amivel jelentősen javul a front hangzás minősége.

altSpontán kommunikáció az előadók között

A leszigetelt fülük miatt a színapdon lévők kevésbé tudnak spontán egymáshoz szólni, hiszen a másik csak akkor hallja a hangjukat, ha a mikrofonba beszélnek. Ezt akkor viszont a közönség is hallja. Ha ilyen beszélgetésekre nincs a rendszer felkészítve külön mikrofonokkal, vagy átkapcsoló pedálokkal, akkor bizony nehézkessé válik az előadók közötti kommunikáció, pantomimozniuk kell. Ilyen szempontból a lábmonitor előnyösebb.

altKöltséghatékonyság

Egy hasonló kategóriájú, költségű lábmonitorral összehasonlítva a fülmonitornak a környezeti zajoktól kizárásától eltekintve is jobb minősége van. Egy profi zenész lábmonitor igényeit a legjobb fülmonitor árának is a többszöröséből lehet megvalósítani. 

Gitárosok, szintetizátorosok számára szintén fontos szempont, hogy nem kell feltétlenül alaperősítőt használjanak, hiszen a fülmonitoron keresztül tökéletesen hallhatják hangszerüket, így nem kell megvenniük és cipelniük ezeket a nagy és drága erősítőket. (A gitárosok persze nem könnyen mondanak le gitárerősítőikről, mert a hangzás előállításának fontos részei lehetnek.)

Költségtényező lehet az is, hogy a fülmonitorok jóval kisebb helyen elférnek és könnyebbek, így szállításuk jelentősen egyszerűbb és felépítésükhöz, beüzemelésükhöz nem kell annyi munkaerő.

 

Így a fülmonitorhoz rögtön odaírhatjuk pozitívumnak a költségtakarékosabb tulajdonságot is.

altKésleltetés

Mivel a hang közvetlenül a fülben szólal meg, nincs a hangforrás és az előadó távolságából adódóan késleltetés. Ha az előadó kimegy a közönség közé, teljesen megváltozik a hallása, akár már 10-20 méter távolságból is olyan késleltetéssel ér hozzá a hang, ami miatt az együttes többi tagjához képest jelentősen kezd elcsúszni. Fülmonitorral ez a jelenség kiküszöbölhető.

altKoncert "feeling"

A fülmonitor majdnem úgy szól az előadó fülében, mintha stúdióban lenne. Az elszigetelt és zajmentes, káros visszhangoktól mentes hangzása miatt nem érzékeli az előadó annyira a teret, közönséget, hangerőt. Van, akinek ez hiányzik.

Rögtön meg kell jegyezzük, hogy ezen lehet segíteni, ha térmikrofonokat fordítunk a közönség felé, és ezek hangját bekeverjük a fülmonitorba.

Hasonlóan hiányozhat a zenészeknek, ha nem érzik, hogy dörömböl a mellkasukon a basszus, és nem lebeg tőle a nadrágjuk szára, holott ez korábban hozzásegítette őket az extázis élményhez. Jóhír, hogy erre is van segítség, az úgynevezett "shaker", ami az előadó székére szerelve a mély hangokra gyakorlatilag rezegtetni kezdi a széket.

altElőadó szabadsága

Az előadó akárhova megy a színpadon, mindenhol ugyan azt hallja. Nem fordul elő, hogy a monitorládáktól ellépve elveszíti a monitorozását is. A rádióadó által besugárzott területen belül mindenhol pontosan ugyan azt a monitorjelet fogja kapni. 

Ezen felül az előadó magának tud hangerőt is állítani, sőt konfigurációtól függően a saját hangjának, hangszerének arányát is.

altMonitor keverés

Alapvetően nehezebb feladat jól beállított fülmonitorjelet keverni, mint lábmonitort. Mivel pontosabb beállításokat igényel, eleinte időigényesebb beállítani, mint a lábmonitort. 

Szintén nehezíti a keverést a fülmonitor a személyreszabottság miatt, több kimenetre van szükség, mint lábmonitor esetén, ahol egy-egy ládából általában több előadó monitorozása is együtt megoldható. Gyakori, hogy a fülmonitort sztereó keveréssel készítjük, ami rögtön kétszer annyi kimenetet foglal, mint a monó lábmonitor. Míg például egy hattagú együttes 3-4 lábmonitorral hangosítható, ha mindenki sztereó fülmonitort használ, azonnal 12 kimenetre van szükségünk. (Persze nem kell feltétlenül ennyire maximumra törekednünk, ha éppen nincs meg hozzá a szükséges mixer.)

Mégis a fülmonitor mellett szól a keverés, ha memóriával rendelkező keverőt használunk, amiből a beállítások előhívhatóak, így a korábban befektetett sok munka a következő alkalommal nagyjából megspórolható, csak finomhangolásra van szükség.

altSzínpadkép

Ritkán fordul elő, hogy a monitorládákat sikerül esztétikusan elhelyezni a színpadon, így általánosságban azt mondhatjuk, hogy a fülmonitor használat jótékonyan járul hozzá a színpadkép alakulásához. Ha pedig az előadók a saját alap erősítőikről is hajlandóak lemondani, jelentősen nagyobb mozgásteret kapnak, és a látvány szabadabban tervezhető.

Láthatjuk, hogy összességében több érv szól a fülmonitor mellett, mint ellene. Ha az ellenérvekkel meg tudunk bírkózni, csodálatos élményben és komoly szinvonalbeli fejlődésben lesz részünk.

<<< Komplex rendszerek összeállítása <<<   |   >>> Konklúzió >>>

 

vezeték nélküli fülmonitor rendszerLegtöbb esetben az előadó fülmonitora vezeték nélküli rendszerel működik. Ezekben szintén széles a kínálat, több árfekvésben. Körülbelül 80-450 ezer forint között mozognak az egy személy ellátására szolgáló, sztereó adó-vevő szettek. Az árkülönbség oka, hogy minőségben is széles skálán mozognak ezek a berenezések.

Változó a berendezések rádiós átviteli technikája és a rádióadó teljesítménye, dinamikája, hangolási és renszerbe szervezési képességei, érzékenysége és zavarvédettsége, valamint kényelmi és paraméterezési szolgáltatásai. Mivel a rádióberendezések hangolása összetett folyamat, erre vonatkozóan külön leírást is talál oldalainkon. >>> Frekvencia használatról >>>

Fontos megjegyezzük, hogy a rádióberendezések használata is lehet többféle. Egy adóberendezéshez akár kettő vagy több vevőberendezést is kapcsolhatunk. Itt is több lehetőség van, vagy mindenki ugyan azt hallhatja, vagy van, aki csak a jobb-, van, aki csak a bal oldalt. Ezt a "focus" vagy más néven "mix" üzemmód teszi lehetővé.

Focus vagy Mix üzemmód

A fülmonitor adóberendezések kivétel nélkül képesek sztereó jelet kiadni magukból. A vevőberendezések egy része pedig képes arra, hogy a két kapott hangcsatornát (jobb- és baloldal) a vevő keverje össze egyetlen monó jellé, a vevőn beállítható arányban. Ez több nagyszerű lehetőséget is kínál.

Zenészek számára biztosíthatjuk azt, hogy saját hangszerük vagy énekhangjuk arányát maguk tudják állítani a zenekar többi részéből kikevert jelhez képest. A sztereó jel egyik odala a zenész saját hangját tartalmazza csak, a másik oldal pedig csak az összekevert többi hangot, hangszert. A zenész maga dönti el, hogy melyikből mennyit szeretne hallani, egy "balance" paraméter beállításával. Ezt akár műsor közben is könnyen tudja állítani magának. Végeredményben pedig egy monó hangot hall, amiben ő állíthatja az arányokat.

Ez az üzemmód lehetővé teszi azt is, hogy egy adóberendezéssel két monó monitorkeverést tudjunk küldeni. Az egyik vevő "balance"-át az egyik végletre állítjuk, így az csak az egyik oldalt (gyakorlatban egyik monitorjelet), a másik vevő pedig a másik "balance" végállásban a másik oldalt (másik monitorjelet) veszi. Így ha nincs igény sztereo vételre, akkor spórolhatunk az adóberendezések számával, ami nemcsak anyagilag előnyös, hanem a rádiózavarok valószínűségét is csökkenti.

Amennyiben több előadó is fülmonitort használ egyszerre, a rendszer jelentősen összetettebb lehet.

<<< Fülhallgatók karbantartása <<<   |   >>> Komplex rendszerek összeállítása >>>

Mint ahogy a fülmonitor történetének fejlődési lépéseinél is láttuk, a fülhallgató mérföldkőnek számít. Elvégre a jó hangszigetelő képességű fülhallgató teszi lehetővé, hogy egyáltalán fülmonitorról beszéljünk.

fülmonitor fülhallgatóA fülmonitor rendszerek minőségét és tulajdonságait a teljes láncolat meghatározza (mikrofonok, keverő, vezeték nélküli eszköz, fülhallgató), legfontosabb eleme mégis a fülhallgató, "a fülben dől el" a minőség. Ez határozza meg, hogy mennyire kell nagy hangerővel hallgatnunk a monitor jelet, hogy a számunkra kevert hangzásban mennyire fogjuk meghallani a mély és magas részleteket, és nem utolsó sorban, ez az az eszköz, amivel leginkább kapcsolatban vagyunk, amikor használjuk. Ez utóbbi miatt nagyon fontos, hogy mennyire kényelmes a fülhallgató és az sem teljesen mellékes, hogy hogyan nézünk ki vele. Sajnos magukat színvonalasnak mondó műsorokban is számtalanszor láthatunk az összhatást tökéletesen tönkretevő, kifejezetten csúnya fülmonitorhasználatot. Egy előadó számára ez legalább akkora hiba, mintha rosszul sminkelték volna ki. Szerencsére a gyártók igyekeznek diszkréten esztétikus fülhallgatókat készíteni, de ezek közül is célszerű megnézni, hogy az adott fülbe melyik illik legjobban.

A fülhallgató egy olyan része a fülmonitor rendszereknek, amiből célszerű sajáttal rendelkeznie az előadónak, márcsak higiéniai okokból is.

Izoláció

Rendkívül fontos tulajdonsága ezeknek a fülhallgatóknak, hogy szigetelik a külső zajokat. A legjobb fülhallgatók akár 37 dB csillapítással is rendelkezhetnek, aminek köszönhetően már egész halkan szóló fülhallgatóból is megbízhatóan halljuk a részleteket, és sokkal halkabban kell hallgatnunk a zenét, mintha a színpadon szabad füllel hallgatnánk.

Ezt úgy érik el a fülhallgatók, hogy mélyen a hallójáratba nyúlnak, a hallójáratot pedig kitöltik valamilyen anyaggal (szivaccsal, szilikon gyűrűvel, vagy saját alakjukkal), így a külvilágtól a dobhártyánkat elszigetelik.

A fülhallgatók csillapítása nem ugyan olyan. Van, ami a magasabb hangokat, míg más fülhallgatók a mélyebb hangokat is ki tuják zárni a fülünkből. Ez típusonként és illesztékenként változó.

Miközben a fülhallgató illesztése a hangszigetelésről gondoskodik, egyúttal a hallójáratot akusztikai térként is lezárja, ami nagyban elősegíti, hogy a mély hangok teljes egészében a dobhártyára jussanak, és ezek a parányi fülhallgatók a legnagyobb mélysugárzó hangszórókkal is felvegyék a versenyt.

Hangminőség

Az izolációhoz képest szinte másodlagos tulajdonságnak tűnik az, hogy az adott fülhallgató milyen minőségű hangot ad ki magából. Ez a gyakorlatban is így van, ha a hangszigetelés nem elég jó, szinte mindegy is, hogy a fülhallgatóban hány hangsugárzó és mekkora teljesítmény van. (Persze ez nem teljesen igaz, hiszen nem minden körülmény között kell teljesen elszigetelni a külső hangokat, főleg, ha a színpadon mindenki fülmonitort használ, és nincs túl nagy hangerő.)

Mint minden műszaki berendezésnél, a fülhallgatónál is a minőséget meghatározó, hogy milyen szinvonalú alkatrészekből rakják össze és milyen minőségellenőrzésen megy keresztül.

Hangsugárzók típusa és száma

Nagyban meghatározza a hangminőséget, hogy milyen és hány darab hangsugárzó lakik a fülhallgató házában. A fülmonitornak készített fülhallgatók általában kétféle technológiával tudják megszólaltani a hangot: 

  • hagyományos, dinamikus hangsugárzóval, mely ugyan azon az elven működik, mint a hangszórók, tehát van bennük egy tekercs, ami mozgatja a hanghullámokat gerjesztő részt

  • "balanced armature" technológiával működő hangsugárzókkal, melyek fő tulajdonsága, hogy nagyon kicsi helyen elférnek, és széles frekvenciatartományban megépíthetőek.

fülmonitor hangsugárzó

Annak érdekében, hogy a hangkép a teljes kívánt frekvenciatartományt lefedje, a hangszóróknál ismert módon, akár több hangsugárzó is beépíthető a fülhallgatóba. Külön hangsugárzó felel a mélyhangok átadásáért, és külön lehet közép- és/vagy magas hangokhoz is hangsugárzót építeni. Ezek a többutas fülhallgatók, melyekben a hangsugárzók munkáját egy passzív hangváltó hangolja össze.

Az egyutas fülhallgatók is képesek lehetne meggyőző mértékű mélyhang leadására a fül elszigetelésének köszönhetően.

Kétutas fülhallgatók külön hangsugárzót használnak a mély hangokra, valamint a közép- és magas hangokra. Jelentősen növeli ez a szétválasztottság a hangminőséget, elsősorban a mélyhangok terén, valamint jelentősen nő a fülhallgató dinamikája. Áruk is ennek megfelelően az egyutas fülhallgatókhoz képest akár három négyszeres lehet.

Háromutas fülhallgatók általában mély-, közép- és magas hangokra egy-egy hangsugárzót tartalmaznak. Ez tovább növeli a mélyhangok precíz átadását, és lehetőséget nyújt, hogy egyidejűleg a magas hangokat is kompromisszumok nélkül, a teljes kívánt tartományban megfelelő hangnyomással tudja előállítani. Minőségüknek köszönhető, hogy ezek ára a kétutas fülhallgatókhoz képest is többszörös lehet.

Univerzális és egyéni fülhallgatók

Tokozásukat tekintve a fülhallgatók három nagy csoportba sorolhatóak:

  • univerzális, mindenki számára használható fülhallgatók, melyek a dobozból kivéve rögtön a fülbe dughatóak
  • a felhasználó füllenyomata alapján, a saját fülére formázott házba épült fülhallgatók (angolul: custom molded)
  • létezik egy hybrid megoldás is: univerzális fülhallgatóra egyéni füllenyomat alapján gyártott illeszték készítése (ilyet a mi termékkínálatunkban is talál).

További tulajdonságok

fülmonitor fülhallgató

Mielőtt továbbmennénk az univerzális és egyéni fülhallgatók részleteire, fontos tudnunk, hogy a fülhallgatóknak további, számunkra érdekes tulajdonságai is vannak:

  • lefelé- vagy hátrafelé kábelezhető: túlnyomó többségében az előadók hátrafelé kábelezik a fülhallgatót, vagyis a fül körül elvezetve hátul, a nyakuk mögött vezetik le a fülhallgató zsinórját. Így a legkényelmesebb viselni, nem akad bele a hangszerekbe, mikrofonba, ruhába, és egyúttal esztétikusabb megoldás, mint a fülből elöl lefelé lógó kábel, ami olyan kinézetet kölcsönöz, mintha rádiót hallgatnánk.
  • összehúzó szem: előnyös, ha a fülhallgató zsinóron van egy olyan "szem", amivel a fej mögött kábelezett fülhallgatózsinórok összehúzhatóak, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kényelmes legyen viselni a fülhallgatót, és ne essen ki a fülünkből
  • szín és minta: lehetnek akár eltérő színűek, és egyedi mintával díszítettek is. A kábel színe szintén eltérő lehet, ez ugyancsak gyártótól, típustól függ
  • cserélhető kábel: néhány típus kábele cserélhető, ez praktikus, különösen drágább típusoknál, mivel a kábel esetleges sérülésekor sem kell a teljes fülhallgatót kidobni, csak a kábelt kicserélni.
  • egyenes- vagy pipa alakú csatlakozó: mindkettő előfordul a fülmonitoroknál, ki-ki döntse el, hogy melyik praktikusabb neki, de általában (a ruha alatti kábelezés miatt) a pipa alakú szokott célravezetőbb lenni.

<<< A fülmonitor rövid története <<<   |   >>> Univerzális fülhallgatók >>>

fülmonitor rendszerekAmennyiben több előadó is fülmonitort használ, érdemes a rendszert fejben, vagy méginkább papíron megtervezni, hogy ne vesszünk el a részletekben. Mivel a feladat összetettsége rendkívül nagy változatosságot eredményezhet, itt a témát csak magasszintű (elnagyolt) ismertetőkét tárgyaljuk, az ilyen rendszerek tervezése már általában úgyis szakértőt kíván. Néhány szempontot viszont érdemes lehet a szakértőkkel történő egyeztetés előtt átgondolnunk, mert ezzel segítjük munkájukat.

Vezetékkel vagy vezeték nélkül?

Érdemes például azt is végiggondolni, kinek van szüksége vezeték nélküli szettre, és ki az, aki vezetékes fülmonitorral is ellátható, így például csökkentjük a frekvenciahasználatból eredő zajokat és kockázatokat. A vezetékes fülmonitor megvalósítható a vezeték nélküli szetteknél is látott, övre erősíthető egységgel (bodypack), vagy lehetséges az előadó mellé lerakott fülhallgatóerősítővel.

 




Közösen használt vagy továbbfűzött jelek
Sennheiser fülmonitor

Ha többen használnak hasonló feladatkörben fülmonitort, ezeket össze lehet kapcsolni, így akár több eszközt ki is lehet hagyni a renszerből, illetve egyszerűsíthetjük, olcsóbbá tehetjük a teljes rendszert. Ha például vokálosok többen is fülmonitort kapnak, érdemes lehet olyan fülhallgatóerősítőt használnunk, ami egy általános zenekari kevert hangot, és a rákötött mikrofonokat egyenként egy-egy mixbe tudja olvasztani. Így gyakorlatban a keverőből kapnak egy kevert monitorjelet, amiben mindannyian egyenlő arányban szólnak, de a vokálosok mikrofonja is rá van kötve erre a fülhallgatóerősítőre, és mindegyikük egyenként a saját mikrofonját, az általa kívánt mértékben hozzá tujda keverni a kívülről kapott hanghoz. Így mindannyian kiválóan hallják magukat, a monitorkeverőn pedig egyetlen (sztereó esetén kettő) kimenetet kell rájuk felhasználni. Egyetlen ilyen fülhallgatóerősítővel akár négy személyt is elláthatunk egyénileg kevert hanggal.

Hasonlóan felhasznált általános kevert hangot képes kezelni néhány vezeték nélküli fülmonitor szett is. Gyakorlatban ez úgy működik, hogy az adóberendezés bemenetére kötött jelet az eszköz egy-egy kimenetéről tovább lehet fűzni más berendezések bemeneteire.

Fülmonitor és lábmonitor együtt

Ha egy zenekar monitorozását tervezzük, érdemes azt teljes egyészében átgondolni. Van olyan zenész, aki ragasztkodik a fülmonitorához, van, aki pedig ki nem állhatja, mindenképpen lábmonitort szerene. (Ezen a szélsőséges hozzáálláson nehéz változtatni, vannak olyanok, akiket nem érdemes fülmonitort adni, mert a színpadi komfortérzetüket teljesen elrontja. Másknál ez fordítva van, ezt el kell fogadnunk.)

Gyakori ezért, hogy egy-egy zenekarban vegyesen vannak lábmonitorok és fülmonitorok, az elektronikus hangszeresek pedig vagy használnak alaperősítőt, vagy nem. Ez mind befolyásolja azt, hogy hová kell mikronokat elhelyezni, illetve kinek a monitorába mit kell visszakeverni. Ha a gitáros fülmonitort használ és nincs gitárerősítője, akkor a fülmonitor nélküli énekes például nem fogja a gitárt hallani, csak a lábmonitorából. Gondoskodni kell tehát arról, hogy ez keveréstechnikailag megoldható legyen.

Azt is érdemes végiggondolnunk, hogy ki mit hall direktben a színpadon, és az segíti vagy zavarja a feladata ellátásában. Ha például a dobos mellett egy gitáros áll, és a dob nincs plexivel leválasztva, a gitárost zavarhatja a dob, méginkább a cintányérok hangja. A saját vokál éneklését nem fogja tőle rendesen hallani, hamis lesz és erőtlen. Ilyen esetben például érdemes fülmonitort adni a gitárosnak, mert ezzel a zavaró cintányérhangokat el tudjuk tőle szigetelni, és egyúttal a vokál visszahallgatását is meg tudjuk oldani.

altA keverés a fülmonitor origója

Többször említettük már egy-egy félmondatban, hogy a keverésen sok múlik. Ezt minden fülmonitor használó meg tudja erősíteni. Ha nem a megfelelően kikevert hangot kapja, nagyon zavaró, extrém esetben fülsértő is lehet. A helyes arányok beállítása ezért eleinte időigényes feladat. Érdemes rá dedikáltan időt szánni, mert megéri jól beállítani az előadó szájíze szerinti arányokat és hangszíneket. Ez a rászánt idő annyira meghálálja magát, hogy a következő alkalmakkor már töredék ennyi időt kell erre fordítani, a gyakorlat, és a megtanult hangzás újra előállítása sokkal egyszerűbbé teszi a feladatot. Különösen igaz ez, ha olyan keverőt használunk, amin a beállítások elmenthetőek, így a következő alkalommal már szinte megfelelő hangzást fogunk kapni, csak néhány finomhangolást kell elvégezni. A fülmonitor ugyanis a külső hanghatások elszigetelése miatt majdnem tökéletesen ugyan úgy szól egy pincében lévő klubhelységben, mint az Aréna nagyszínpadán vagy a Royal Albert Hallban.

A cél az, hogy mindenki jól hallja azokat a hangszereket, amikre szüksége van, ez pedig igényli, hogy minden hangszer és énekes, bemondó, bejátszó berendezés mikrofonozva legyen, vagy rá legyen kötve a keverőre. Olyan produkcióknál, ahol a hangosítás miatt egyébként nem lenne erre szükség, számolnunk kell ilyen feladattal is. 

A keverési feladatok nagyobb előadások esetén igénylik, hogy a monitort külön keverőről, általában a színpad mellől vagy alól végezze külön stáb. Ez azért is nehéz feladat, mert míg a front hangot keverő (Front Of House - FOH) hangmérnök egyetlen hangzást kell kikeverjen, addig a monitor hangmérnöknek annyi különálló hangzást kell szimultán készítenie, amennyi monitor út van (fülmonitor esetén ez közel annyi, ahány szereplő van).

A sok monitorút miatt a monitokeverés keverőjének sok kimenettel (AUX) kell rendelkeznie, ezért már közepes méretű produkciók esetén nem ritka a 16-24 kimenettel rendelkező nagy mixerek használata. Általában kisebb zenekarok fülmonitorral való ellátásánál a keverő szokott a szűk keresztmetszete lenni.

<<< Vezeték nélküli rendszerek <<<   |   >>> Érvek és ellenérvek >>>

Kosaram

Gyártók

Facebook